Vezetési stílus – Hatékony vezetővé válás

A vezetési stílus a vezetők azon megközelítéseit és viselkedéseit foglalja magában, amelyek révén befolyásolják alkalmazottaikat, hogy elérjék a szervezeti célokat. A vezetési stílusok különféle irányzatai között találkozunk a tulajdonságelméleti, a magatartás tudományi és a kontingenciaelméleti megközelítésekkel.

A sikeres vezetés attribútumai

A sikeres vezetéshez elengedhetetlenek a következő attribútumok:

Tulajdonságok: Az alkalmazkodóképesség, intelligencia, kreativitás és diplomáciai érzék kiemelkedik.
Fizikai jellemzők: Például: magasság és megjelenés befolyásolhatja a vezetői hatékonyságot.
Képességek: Döntésképes, jó szervező és stressztűrő képességek alapvetőek.

Collins ötödik szintű vezetése

Collins vezetési szintjei bemutatják a vezetés fokozatait, ahol az ötödik szint a személyes alázat és a szakmai elszántság kombinációjára épül. Az alábbiakat foglalja magában:

5. szint: Hosszan tartó kiválóság.
4. szint: Eredményes vezetés és elkötelezett munkatársak.
3. szint: Kompetens menedzsment.
2. szint: Hozzájáruló csapattag.
1. szint: Kiemelkedő tehetség.

Vezetési stílusok és elméletek

Tulajdonságelméleti megközelítés

A tulajdonságelméleti elmélet a következő készségeket és képességeket sorolja fel:

Intellektuális, vállalkozói, szoció-emocionális és interperszonális készségek fontossága.

Magatartás tudományi megközelítés

A magatartás tudományi megközelítés az autokratikus és demokratikus vezetési stílusok mellett a feladat- és emberi kapcsolatok orientáltságát hangsúlyozza.

Kontingencia elméleti megközelítés

A kontingencia elméletek közé tartozik többek között Fiedler szituációs modellje, amely a vezető-beosztott kapcsolat és a feladat strukturáltsága alapján határozza meg a vezetési hatékonyságot.

Vezetési stílusok befolyásoló tényezői

A vezetési stílusokat számos tényező befolyásolja, mint például:

A vezető személyisége és tapasztalatai.
A beosztottak előzetes tapasztalatai és elvárásaik.
A feladat jellege és a rendelkezésre álló idő.
A környezet jellemzői és a vezetési helyzet.

A szervezeti kultúra jelentősége

A szervezeti kultúra egy adott csoport által megosztott alapvető hiedelmek és értékek rendszere, amelyek segítenek meghatározni, hogy a csoport miként látja magát és környezetét. Schein definíciója szerint a szervezeti kultúra fejlődése külső adaptációs és belső integrációs problémák megoldásából fakad.

Kultúra típusok

Handy rendszerezése alapján a vállalati kultúrák közé tartoznak:

Erőorientált: Eredménycentrikus, gyors reagálás a változásokra.
Szereporientált: Stabil hierarchiával és szabályalig.
Feladatorientált: Az értékelés eredménycentrikus, a tudás fontos.
Személyorientált: A tudás és az egyéni célok dominálnak.

Szervezeti kultúra vizsgálata

A McKinsey-féle 7S-modell fontos keretet ad a szervezeti kultúra vizsgálatához, amely a következőket foglalja magában:

Stratégia: A versenyelőny megteremtése érdekében tett lépések。
Szervezet: A hierarchikus struktúra kialakítása.
Rendszerek: Tervezési és irányítási rendszerek.
Stílus: A vezetés módja és a vezetői magatartások.
Szakértelem: A dolgozók adott tudása és képességei.
Közös értékek: A szervezeten belüli elfogadott alapértékek.

A vezető szerepe a kultúra kialakításában

A vezetők kulcsszereplők a szervezeti kultúra alakításában, ami meghatározza a dolgozók elkötelezettségét és a vállalat sikereit. Az erősségeik, mint amilyen a szakmai tudás vagy a kapcsolattartási képességek, hozzájárulhatnak a szervezeti célok eléréséhez. A vezetőknek figyelembe kell venniük a vállalat céljait és a csapat tagjainak véleményét, míg a kollégák közötti harmonikus kooperációra összpontosítanak.

A Vezetési Stílusok és Szervezeti Kultúra Jelentősége

A Vezetési Stílusok és Szervezeti Kultúra Jelentősége